kik férhetnek hozzá az adataihoz a mappában?

A hozzáférés egy intézményi választás, nem pedig platformválasztás

Nem határozunk meg, ki férhet hozzá a láncdossziéhoz. Ezt maga a szervezet szabályozza, felhasználónként és szerepkörönként. Valaki, aki csak identitásadatokat tölthet ki — például a jogalany nevét vagy a bejegyzési regisztrációs számot — nem szükséges, hogy hozzáférhessen például az ISO 27001-állapothoz vagy a bankok felé adott válaszokhoz. Ezt az elkülönítést javasolt megtenni, amint több kolléga is dolgozik a listákon, mivel nem minden osztálynak van szüksége ugyanazokra az adatokra a feladatai elvégzéséhez.

A gyakorlatban ez szerepkörökkel működik: egy adminisztrátor, aki fiókokat hoz létre és jogokat oszt ki, valamint felhasználók, akik csak olvashatnak vagy megerősíthetnek is. Bizalmas mezők — gondoljunk az árbevétel-adatokra vagy a felelősségbiztosítás részleteire — külön lehet absztrakt, még azoknak a felhasználóknak is, akik egyébként hozzáféréssel rendelkeznek a dossziéhoz. Hogy ki állítja be ezt és milyen szigorúan, az a szervezet választása. Megőrizzük az adatokat és megjelenítjük azoknak, akik erre felhatalmazottak; mi nem hozunk tartalmi döntést arról, hogy ki mely mezőket látja.

Miért nincs szerepünk ebben

Ez abból következik, hogy a platform hogyan van felépítve: mi az antwoordkant-ot építjük, soha nem lépünk be egy ügyfél portáljára és nem olvasunk be bejelentett kérdőíveket. A saját dossziéhez való hozzáférés-kezelés tehát mint az az iparág, amelyben a vállalkozás aktív vagy a munkavállalók számát: az ügyfél adatai és beállításai, nem valami, amit értékelünk. Ez független a kérdőívekben szereplő követelményektől a hozzáférés-kezelésről, mint kezelési intézkedésről — mint például az ISO/IEC 27001 A mellékletében vagy a NIS2-irányelv 21. cikk (2) bekezdésének tíz intézkedésében említett. Ezek a követelmények arra vonatkoznak, hogy az ügyfél saját szervezete hogyan van felépítve, nem erre a platformon belüli beállításokra vonatkoznak.