miért kapok minden ügyfelem től egy másik fenntarthatósági kérdőívet

Minden megrendelő máshogy fordítja le ugyanazokat a forrásokat

Minden ügyfél saját kérdőívet állít össze, mert nincs kötelezően betartandó formátum. Egy bank saját kockázati kategóriákra fordítja le tájékoztatási kötelezettségét, egy nagy ügyfél, aki a CSRD hatálya alá esik (az EU 2022/2464 irányelv), saját láncbeli kérdésekre fordítja le beszámolási kötelezettségét, és egy biztosító pedig saját elfogadási politikája alapján más kérdéseket tesz fel. Az alapul szolgáló tények gyakran azonosak — a munkavállalók számát, az országok ahol a vállalat tevékenységet végez— vagy a vállalat alkalmazza az ISO 27001 szabványt — de a kérdés megfogalmazása, a sorrend és a kért bizonyítékok portálenként eltérnek.

Ezért a különbség nem a tényekben rejlik, hanem a fordításban. Egy ügyfél, aki az EFRAG VSME-alapmodul kiindulópontjául veszi, kissé másképp tesz fel kérdéseket az energiafogyasztásról, mint egy ügyfél, aki már évek óta saját Excel-formátumot használ. Az NIS2-t alkalmazó ügyfél az 21. cikk (2) bekezdésben szereplő konkrét intézkedésekről kérdez rá, gondoljunk az hozzáférési politikára vagy az incidensmegoldásra — míg egy másik ügyfél szívesebben kérdez rá az ISO 27001-tanúsítványra bizonyítékként arra, hogy ezeket az intézkedéseket valahol ellenőrizték. A kérdés felismerése, nem a forrásé, ezért a szűk keresztmetszet: ugyanaz az alapvető információ tíz különböző formában kell, hogy legyen.

Miért nem írja elő a forrás a formátumot

A CSRD (az EU 2022/2464 irányelv) kötelezi a nagyvállalatokat, hogy maguk számoljanak be a fenntarthatóságról, de beszerzőiknek nem ír elő egységes kérdőívformátumot — az ügyfél maga dönti el, hogyan gyűjti össze a szükséges láncbeli adatokat. Ugyanez vonatkozik az NIS2-re (az EU 2022/2555 irányelv, 21. cikk (2) bekezdés): a tíz intézkedés rögzítve van, de nem az a kérdőív, amellyel a megrendelő ellenőrzi, hogy szállítói alkalmazzák-e azokat. Az EFRAG VSME egy önkéntes szabvány — az ügyfél alapul veheti, módosíthatja vagy figyelmen kívül hagyhatja. Ez magyarázza, hogy az iparág, amelyben a vállalkozás aktív az egyik listában legördülő lista van, a másikban pedig nyílt kérdés: a forrás a tartalmat szabályozza, nem a formát.