miért szükséges a biztosítónak az alkalmazottaim száma

A munkaerő száma kockázati és díjváltozó, nem CSRD-kérdés

A biztosító azért érdeklődik a munkavállalók száma iránt, mert ez a közvetlen mutatója annak a kockázatnak, amelyet biztosít. Felelősségbiztosítás vagy cyber-polisz esetén a munkaerő nagyságrendje közvetlenül befolyásolja a kitettség mértékét: több munkavállaló több cselekményt, több hozzáférést a rendszerekhez, nagyobb hibázás vagy baleset kockázatát jelent. Ez független a fenntarthatósági jelentésétől — ez egy elfogadási és díjkalkulációs kérdés, nem CSRD- vagy VSME-kérdés, még ha az adott szám is hasonlít ahhoz, amit ott megadsz.

Az eredet és a bizonyíték itt egyszerű: a munkaerő száma egy tényszerű adat, amelyet te magad állapítasz meg, nem pedig egy harmadik fél által tanúsított adat. A biztosítók néha egy referencia dátumot vagy az év átlagát kérik; ha a poliszkérdőív ezt nem határozza meg, a szokásos válasz az aktuális szám az adatbekérés időpontjában. Ha bizonytalan vagy abban, hogy a biztosító teljes munkaidőt vagy fejszámot kér, a válasz általában elfogadható, feltéve, hogy a megjegyzésben feltünteted, melyik számlálási módot alkalmaztad — ez megakadályozza a későbbi vitákat a kárbejelentéskor. Az adat láncnyilvántartásod mögöttes felépítéséhez lásd hány alkalmazottja van a vállalatnak.

ahol ez független a jogi bejelentési kötelezettségektől

A munkaerő száma nem rendelkezik saját jogi alappal, mint például a kereskedelmi nyilvántartási szám, amely közvetlenül a 2007. évi Kereskedelmi Nyilvántartási Törvényből következik. Az adat azonban több kontextusban is megjelenik, különböző számlálási szabályokkal: az EFRAG VSME-bázismodulban a kkv-jelentéshez, a NIS2-irányelv 21. cikk (2) bekezdésének tíz intézkedésében (ahol a vállalkozás mérete meghatározza az irányelv alkalmazhatóságát), és most már a biztosítási kérdőívben is. Ezért érdemes minden kérdőívnél ellenőrizni, hogy melyik számlálási módot kérik, még ha az adat maga is azonos marad. A biztosítók gyakran kombinálják a munkaerő számát más kockázati mutatókkal, például azzal, hogy a vállalkozás ISO 9001-tanúsított-e, hogy teljesebb kockázati képet kapjanak.