a bank megkérdezi, hogy kezelek-e mások pénzét, mit válaszoljak erre

Bizalmi szolgáltatás vagy harmadik fél által letétbe helyezett számlák, nem szokásos ügyféltevékenység

Nem, a szokásos kereskedelmi tevékenység — beszerzés, számlaküldés, fizetés — nem jelent "vagyonkezelést harmadik felek részére". A bank itt valami konkrétat kérdez: tartja-e a vállalkozás pénzt vagy vagyont mások nevében, anélkül, hogy ez a vagyona lenne? Gondoljon egy alapítványra, amely harmadik felek pénzét kezeli, egy bizalmi vagyonkezelő irodára, egy notáriusra vagy ügyvédre minőségi számával, vagy egy vagyonkezelőre, aki ügyfelek részére pozíciókat tart. Ha a vállalat egyszerűen csak vásárol, elad, és saját nevében és kockázatán végez kereskedelmet, akkor a válasz nem.

A kétség gyakran félmegoldások esetén merül fel: egy holding, amely osztalékot továbbít a részvényeseknek, egy olyan vállalat, amely ügyfélbetéteket vagy garanciákat tart, vagy egy vállalkozás, amely fizetési ügynökként működik egy láncon belül. Ez általában nem vagyonkezelés az értelemben, ahogyan a bank értelmezi, de különbséget jelent, hogy a pénz egy külön számlán van-e, van-e külön nyilvántartás, és kap-e a vállalkozás ezért díjat szokásos forgalmán kívül. Ha a vállalatnak nincs külön felépítése harmadik felek pénzéhez, akkor a "nem" válasz rövid magyarázattal általában elegendő. Ez a kérdés gyakran összekapcsolódik az ügyfélstruktúrára vonatkozó egyéb kérdésekkel, például kik a vállalkozás végső haszonélvezői és ahol az üzletág vagyona származik — a bank a pénzforgalom teljes képét szeretné látni, nem csak ezt az egy kérdést.

Miért szeretné pontosan ezt tudni a bank

Ez a kérdés abból a ügyfélfelügyelésből adódik, amelyet a bankoknak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről szóló törvény alapján végezniük kell. Az olyan intézmény, amely maga is kezel vagyont harmadik felek részére, másfajta kockázati profilba tartozik, mint egy szokásos kereskedelmi vállalkozás: ebben az esetben olyan pénzforgalmak történnek, amelyek nem a vállalkozástól származnak, ami további ellenőrzési kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy pontosan kié a pénz, és honnan származik. A bank ezért nem kíváncsisággal, hanem azért végzi ezt az ellenőrzést, hogy meghatározza, milyen szintű ügyfélfelügyelés illik az ügyfélprofilhoz.